Happy Thanksgiving!

  Boldog Hálaadást emberek! Tudom, mi magyarok nem ünnepeljük, minek is, mivel nekünk nem adtak az indiánok semmit, igaz? De szerintem elég szép hagyomány. Mármint, hogy legalább évente egyszer hálát mondjunk azoknak és azokról, amiért hálásak vagyunk. Sokan nem tudják mi ez az ünnep, nem is hibáztatom őket, nem vagyunk amerikaiak, de azért én szeretnék hálát mondani.

A vonat nem vár...

  Tudjátok van az a dal, hogy a ~Vonat nem vár/elindult már...sáláláláá~ Na, ez nagyon jó kis cím, csak nálam buszról beszélünk. Egy olyan bizonyos buszról, ami után mindig, de mindig futnom kell. Hétvégente dolgozom egy tök jó kis helyen kőbányától nem messze. 12 perc séta. 

  A helyzet a következő: TE végeztél a munkával. Elindulsz haza. Lesétálod azt a távot (tök mindegy milyen időjárás van közben) be a központhoz, ahol a buszok állnak. Befordulsz egy sarkon 3, azaz HÁROM zebrányira van tőled a buszmegálló, amihez közeledik a te buszod. TE, elkezdesz sietni az első zebrán át, hogy a második elejéhez érve megnyomhasd a gombot, hogy te átszeretnél menni, ami megállítja majd a buszodat a megállóban egy kis ideig. Megérkezett a buszod a megállódba. Te még mindig a kettes elején van (a hármasnál már zöld van), ami még mindig pirosan várakozik. Zöldre vált, te loholsz (időjárástól függetlenül... persze nekem mindig esernyő van a kezemben, nyitva, amit futás közben be kell zárjak) két zebrányit, és mivel le van kerítésezve a járda széle a megálló előtt, neked még azt ki is kell kerülnöd. Konkrétan rávetődsz a buszra, és ordítasz a vezetőnek, hogy KÖSZÖNÖM.... És velem ez minden áldott hétvégén megesik, amikor is pont úgy végzek, hogy pont megjön a buszom, de pont imádkoznom kell azért, hogy el is érjem. 

Ismeritek az érzést, nem? 

Twitter

  Csináltam magamnak egy twitter account-ot, hogy ha valaki esetleg ott akarna nyomon követni. Be kell, hogy valljam, sose volt még ilyenem. Amikor körbe akart vezetni, és ugye be kellett követnem egy csomó embert, azt hittem meghülyülök...hát honnan ismerjek én annyi embert? Aztán rákerestem ilyen random sztárokra, és őket bekövettem. Na, mindegy, nem is ez a lényeg, hanem, hogy ha szeretnél rendszeresen olvasni, de nem akarsz feleslegesen fellátogatni, hogy van-e friss, akkor kövess twitteren, mert oda úgyis mindig kitweetelem (ez értelmes szó? másnál láttam, hogy valaki így írta, de értelmes?), ha van friss. Meg úgy kisebb dolgokat is. Majd megpróbálom fejleszteni ottani tudásomat, és ha érdekes vagy, visszakövetlek.:)

Szerény személyem: https://twitter.com/JaphroditePJ

Egy korszak lezárult

  Nem tudom, ti hogy vagytok vele amikor izgultok, de én általában eszek. Mármint én mindig eszek, de ha izgulok még jobban rám tör az éhség, mert görcsben van a hasam, és azt remélem, hogy a kajától majd elmúlik. De nem. Ma sem volt ez másképp, amikor péntekre, 15 órára beraktak angol szóbeli érettségire.

  Kettőre én már ott voltam. A legjobb az egészben, persze, hogy se pénz, se kaja nem volt nálam, így az édes nasi nem tudott megnyugtatni, mivel nem tudtam szerezni sehonnan, így hát csak ücsörögtem, beszélgettem az egyik sráccal, és közben végig arra gondoltam, hogy ha ezen túl vagyok, hazajövök és degeszre eszem magam abból, amit találok. De a legnagyobb csavar az egészben, hogy miután végeztem a szóbelivel, kisétáltam az ajtón és nem a kajára gondoltam, hanem arra kőre a szívemben, ami már egy hónapja ott trónolt és végre leesett. Mármint értitek, nagy kő esett le a szívemről. Ennek pedig az oka:

Ördög bújt beléd

  Tegnap "angol szóbelire felkészülés" címszó alatt megnéztem pár filmet, persze angolul magyar felirattal, nehogy ne tanuljak semmit. Van egy film, amit mindenképp le kell írnom, mivel nem annyira ismert, de nem is annyira szörnyű. A címe: Jennifer's Body. Magyar címre azt találtam, hogy Ördög bújt beléd. Ne várj sokat a filmtől ha megnézed, de mindenképp ki fog váltani belőled egy érzést a végén. Olvass tovább a véleményemért.

OUAT, a mesék másképp

  Tudjátok van a Once Upon a Time sorozat. Na, én egy nagyon-nagyon-nagyon nagy függő vagyok. Vasárnaponként adják a részeket, és rendszerint alig tudok várni, hogy megnézzem már aznap, ezért hétfőn le is töltöm, az angol feliratot is hozzá (persze a magyart nem tudom megvárni, azt túl sokáig tartana), és amikor tudom gyorsan megnézem. És ma elérkezett a pillanat, hogy a 3. éved nyolcadik epizódját is megnézzem. Na, hát ha nézed a sorozatot, és még nem láttad ezt a részt, akkor BIZTOS, HOGY NE MENJ TOVÁBB, mert olyan spoilereket fogok ellőni, amit soha nem gondoltál volna, és teljes mértékben elájulnál tőle. Nem viccelek, ne menj tovább, ha nem akarsz agyleállást kapni. Ha pedig nem nézed a sorozatot, de belekezdenél, akkor én nagyon ajánlom, mert NAGYON IZGALMAS. Nagyon. El se hiszem mi történt. Ha pedig, nem nézed, és nem is érdekel a sorozat, akkor vagy tovább olvasol vagy sem...te dolgod.

Japhrodite, de cimbiknek csak PJ

  Gondolkodtam kicsit a nevemen. A Japhrodite az olyan kacifántos, persze továbbra is ez a nevem, ez egyedi és ez vagyok én, de hogy legyen egy becenevem is, ami lényegesen rövidebb, hívjatok csak PJ-nek, tudjátok, amit így ejtetek ki: Pídzséé. Hahahaa, tudom, hogy ez inkább fiúnévnek számít, de nem tudom...én egyszerűen imádom. Olyan jó a hangzása és nem is olyan bonyolult.:)

  Ha majd kiköltözök Amerikába, ott már csak PJ-nek hívatom magam, ott legalább nem néznének furán, amiatt, hogy ezt a nevet használom, csak azt furcsállanák, hogy lány vagyok. Haahaa. Ma ilyen vicces napot tartok. :D

  És igen, én ki fogok költözni. USA az én hazám. Ne aggódjatok, megy az angol, nem vagyok az a pózer csaj, mint a maiak, akik imádnak mindent, de fogalmuk sincs róla valójában mit is imádnak. Szóval az angol a nyelvem, nemrég kaptam meg a nyelvvizsga értesítést, hogy átmentem, és már az érettségiből is csak egy szóbeli vár rám pénteken, ami sikerülni fog...mármint, próbálom optimistára fogni a dolgot, de lehet, hogy nem sikerül. Haahaha, ezt még én se hiszem el...91%-os lett az írásbelim, olyan nincs, hogy nem sikerül.:D

  De azért reménykedjünk, hogy jól fog sikerülni. És ismét eltértem...nekem a gondolataim mindig elkószálnak...de komolyan, nem hiszem el, egy kerítést fogok felszereltetni a fejemre.... Mondtam, ma vicces napot tartok. :D

Japhrodite

  Furcsa egy név, nem igaz? Hát igen, nem volt jobb. Sajnálatos módon egy olyan névvel rendelkezem, aminek nem lehet egy rendes beceneve, így ihletőm és egy névbetűm összerakásával alkottam meg. Egyébként vicces, ha angolul akarod kiejteni (sőt ha magyarul, akkor is.). 

  Mivel teljes névtelenségbe szeretnék burkolózni (az említett becenévi problémák miatt) és hülyén is érezném magam, ha a blogom, egy olyan címmel rendelkezne, mint egy átlagos lánynak a neve, valami különlegeset akartam, valami furcsát...hát ez lett belőle. Nekem tetszik, Aphrodité-t mindig is csodáltam, a neve igéző, és a származása már egyenesen csábít. Hisz ki ne akarna Olümposzi isten lenni? Vagy akárcsak hatalommal rendelkező valaki lenni? Persze, a hatalom nagy felelősséggel jár, de azért mégis, jó lenne olyasmibe belekóstolni, ami eltér mindenkinek a megszokottjától, nem igaz? Főleg, ha a szépségről van szó. Persze mindenkinek szubjektív ez a szó, és teljesen meg is értem. De érzem, hogy egy kicsit eltértem.

  Szóval, volt már olyan érzésed, hogy a dolgaidat a körülötted levők sose fogják értékelni, megérteni? Na, velem pontosan ez van, ezért így csinálom ezt az egészet, névtelenül. De szerintem név nélkül is meg lehet ismerni egy embert, mert a név nem egy jelző, csak egy megszólítás. És én ezt találtam ki magamnak: Japhrodite.

Nyitás

  Megnyitottam...pontosabban, elkezdtem. Ez az első bejegyzés. Itt olyan mondatokat kéne írnom, ami szellemes és frappáns, hisz ha elolvasod, utána azt kell érezned: 'Húha, ez a csaj tudja, visszajövök majd még.' De ilyen kezdést most nem tudok, vagy soha nem is fogok, szóval kezdem ennyivel: Szeretném, ha még visszajönnél. Hidd el, megéri. Vagy nem. Lehet, hogy különbözik a gondolatvilágunk, az egész lényünk, de pont ez az, ami miatt visszajöhetnél. Egy kis változatosság senkinek sem árt. Lehet, hogy untatlak, lehet, hogy neked ez gyerekes, vagy teljesen gőgös. Amit akarsz, válassz. De ha mégis visszalátogatsz, az csodás. Tényleg, teljesen lenyűgöznél. Olvashatsz majd a blogban könyvekről, filmekről, sorozatokról, ajándékokról, úgy, a mindennapjaimról.