Kedves Közönségem!
Ma este egy elég nagy tanulságban lehetett részem, tapasztalhattam meg.
Igen, elkezdődött a suli, mindenkinek szar, senkit nem érdekel a másik szenvedése, csak a sajátja, ezért nem is erről szeretnék beszélni.
Ugye nagy könyvmoly és filmfüggő vagyok, de egy műfajt teljesen kizárok az életemből, a romantikusokat. Félévente egyszer, ha van kedvem megnézni egy ilyen stílusú filmet, hogy több órán keresztül bőghessek felette, és ennyi. Könyvben semmiképp, mert akkor napokig tartana a sírásrohamom.
Igen, nem vagyok érzelmes lány, nincs nagy szerelmi életem, és pont ezért, ha szerelmes filmet nézek, sírnom kell. This is the fault in my heart. Egyrészt mert elszorítja a szívemet az a tény, hogy nekem nincs ilyen szívszorítóan gyönyörű szerelmi életem. Másrészt, hogy nincs ilyen és ezekhez a tökéletesre festett karakterekhez képest egy normálisabb udvarlóm. Egy filmben is csak magamra tudok gondolni.:D
Na és akkor most térek rá a lényegre. Ma este megnéztem a The Fault In Ours Stars című filmet, vagyis magyarul a Csillagainkban a hibát és szinte minden máshogy alakult, mint hittem.
Nyomj a bővebbenre, hogy megnézhesd a további tartalmat!
Tudtam, hogy nagyon tragikus lesz, tudtam, hogy nem fogom száraz szemekkel végigülni, de arra nem számítottam, hogy a két órás filmből, az utolsó egy órát végig bőgöm. Nem viccelek! Nem túlzok! Onnantól kezdve, hogy *SPOILER I GUESS* Hazel befullad a film közepén, csak sírtam.*SPOILER VÉGE*. Mindegy, azért szerettem volna látni, hogy mi is az, amiről mindenki beszél.
Nagyon király film lett, Imádom a castingot (a főszereplő csaj/hölgy/lány/nő, ugye a Divergent-ben is szerepel, ott is nagyot alakít), a hatásosságát, a zenei aláfestéseket, azt, hogy át tudták adni. Gondolom - minden adaptációból kiindulva - a könyv sokkal-sokkal, de sokkal ütősebb. És itt kérek elnézést minden TFIOS rajongótól, más könyvmolyoktól és a menthetetlen szerelmes lelkűektől, de biztos, hogy nem fogom elolvasni a könyvet. Van folytatása? Megvárom filmben. Több derül ki a könyvben? Számomra rejtély marad. Nem érdekel, de nem vagyok hajlandó (mivel alig van időm olvasni) egy hétig sírógörcsöt kapni öt perc olvasástól. Most is, 2 órája befejeztem a filmet, itt ülök és lüktet a szemem, az arcom fel van dagadva, az orromon nem kapok levegőt.
De a történet az csodás. Tényleg, hisz most először nem úgy sírtam egy szerelmes történet felett, hogy az enyém miért nem ilyen romantikus vagy miért nem ilyen tragikus (Titanic...pff...), hanem mert őket sirattam. Tudtam, hogy nem lesz jó vége. Bár nem ilyen végkifejletre számítottam, sőőőt, azt hittem a promókból meg idézetekből, képekből, hogy Augustus teljesen egészséges, és nincs semmi problémája, de amikor az első 10 percben kiderül, hogy úristen, műlábas...na akkor ért az első sokk. És tudom, hogy egy könyv és annak a története sokkal jobban hat rám és a gondolatvilágomra, mint a filmek (bár azért egy ütős film megteszi a dolgát), pontosan ezért nem fogom elolvasni. Nem akarok ennél is jobban szenvedni, depresszióba esni, mint eddig.
Így is, már levontam a saját életemre való következtetéseket, hogy például nem ér annyit az exem, mint ahogy én vagy akár ahogy Ő hiszi, és van ennél sokkal de sokkal nehezebb, de mégis szebb szerelmi történetek. Ott van benne a filmben az idézet: "It would be a privilege to have my heart broken by you." Jó lenne, ha egy ilyen szerelem törné össze a szívemet, egy olyan srác akiért megéri törött szívvel élni.
Ne értsetek félre ezzel az egész 'én nem olvasom el ezt a könyvet, mert csak.' dologgal, mert imádtam a történetet és meg lehet győzni. Az írót is egy istennek tartom, hogy ilyen egyedülállót tudott alkotni. Sőőőt, meg is jelenik a filmben, tudtátok? Ő a reptéri kislány apukája. Mindegy.
Ezennel szeretném minden egyes Csillagainkban a hiba rajongót felhívni arra, hogy győzzön meg, olvassam el ezt a könyvet. Ne azt mondjátok, hogy milyen briliáns és mennyire érdemes elolvasni. Tudom én azt. Arra vagyok kíváncsi, nektek mennyire hatott ki az életetekre, mint sírás ügyileg, mint szerelmi téren? Ha elég meggyőző vagy és ezt úgy értem, hogy te ezáltal a könyv által megtisztultál-e, és kidobtad a rég szétrágott pasidat (esetleg, ezt most itt egy kicsit kétlem, csajodat), aki már csak szórakozik veled, hajrá. Győzz meg, szeretném hallani a ti történeteiteket is.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése