Itt vagyok én, egy mezei lány. Kevesebb mint két évem van hátra. Egy fél év múlva töltöm a 18-at (sőt, kevesebb). Nem tudom még merre mennék szívesen tovább. Ami biztos, hogy főiskolával nem elégszem meg, csak egyetem. Manapság eléggé túlterheltem magam.. szinte mindennel.
Felvettem az emelt magyar, emelt angol és média faktokat (kettő volt kötelező), idén a német érettségit szeretném letenni, közben bejött egy harmadik nyelv, amire én a latint választottam. (Úristen, imádoom...eddig. Tudok úgy köszönni latinul, hogy 'Üdv néktek barátaim!' és ha gyakoroljuk a kiejtést <négyen vagyunk órán plusz a tanár> úgy hallatszik, mint hogyha kántálnánk. totál sátáni..:D)
Mindeközben dolgozom, ami azt jelenti, hogy este 10-re érek haza, ha be vagyok osztva (nem minden nap, de azért szabad percem sincs.) Ugye ott vannak a barátaim, szüleim, testvérem. Plusz jelentkeztem erre az érettségi előkészítőre (amit még te is megtehetsz ITT: http://studiumgenerale.hu/), ami majd szombatonként lesz esedékes. Emellett szeretném letenni a jogsit.
Németből cefetül állok, egy magántanár kell, hogy rendesen felkészíthessen. És ha még ez nem lenne elég, tényleg fogalmam sincs mit csináljak a jövőmmel, de egy szabad percem nincs, hogy a felvit átnézzem rendesen, mert minden hétre el kell olvasnom egy vaskos regényt, közben saját szórakozásból is olvasnék, filmet néznék. És hát ugye, nemsokára elkezdődik a sorozatszezon.
Oh my God. Mondjátok, hogy nem vagyok egyedül?